~9.rész

Hello manókáim:)) meghoztam a következő részt is. Ez elég rövidre sikeredett,és meg is csúsztam vele, de azért remélem tetszeni fog:))
Love, Hayley.xx



-Ébresztő!!-ugrált Niall az ágyon ébresztés gyanánt.
-Alszom.-jelentettem ki álmosan.
-Jobb ha felkeltek, mert Harry már készíti a vödröt.-vigyorgott-gondolom-Liam.
-Louis üsd le őket.-mutattam ki a takaró alól.
-Vigyázat!!!-kiabált Harry, és jég hideg vizet éreztem meg magamon.
-Harold Edward Styles. Fuss, ha még szükséged van az életedre!!- üvöltöttem mérgesen, és csurom vizesen az ágyból kikászálódva. A srácok csak nevettek, kivéve Louist aki szintén kapott egy keveset a vízből.
-Neee!!-sikított Harry mint egy kislány. Egészen ki az udvarra menekült, majd mire utol értem pont a medence szélénél volt. Hirtelen ötlettől vezérelve löktem rajta egyet s ő a medencében kötött ki. Én mint aki jól végezte dolgát sarkon fordultam és egy elégedett mosollyal az arcomon indultam el befelé.
-Mit csináltál vele?-ráncolta össze a homlokát Louis.
-Én? Semmit.-tekertem meg a fejem.
-Ismerem ezt a nézést, és ezt a mosolyt.-mutogatott Louis az arcomra.
-Mondjuk úgy, hogy kedve támadt úszni egyet.-vigyorogtam még mindig.- De most, ha megbocsájtanátok felöltöznék valami kevésbé vizes ruhába.-sepregettem a kezemmel. Miután kimentek a szobámból levettem a vizes ruháimat, majd vettem egy gyors zuhanyt. Mivel Dani ma van itthon utoljára így ma elmegyünk valahova a kis csapattal délután, ezért úgy döntöttem, hogy délelőtt elmegyek anyához . Kerestem a szekrényből egy megfellő ruhát, majd hiper-szuper gyorsasággal magamra kapkodtam őket.

Lefutottam a lépcsőn, már amennyire ilyen cipőben futni lehet. Bementem a konyhába, majd a hűtőből kivettem a narancs levet és töltöttem magamnak egy pohárral, és leültem az asztalhoz.
-Hát te hova készülsz?-kérdezte a konyhába belépve Zayn.
-Elmegyek anyához, mert ő még mindig úgy tudja, hogy Párizsba vagyok.-mondtam.
-Értem. Kérdezhetek valamit?
-Igen jól áll a hajad.-mosolyogtam.
-Mi? Ja, nem most nem ezt akartam kérdezni, de azért köszi.-simított végig a haján-Csak azt akartam kérdezni, hogy ti most akkor együtt vagytok Louissal?-kérdezte meg kicsit félve.
-Igen.-bólogattam, majd kihörpintettem a poharam tartalmát.(Na jó ez egy kicsit hupikék törpikékes lett.:))--->szerk.)
-Srácok elmentem!-kiabáltam fel az emeleten punnyadó srácoknak.
-Hova mész?-rohant le egyből Louis.
-Anyához.
-Ne kísérjelek el?-kérdezte.
-Nem kell köszi. Csak egy kicsit beszélgetni akarok vele és közölni hogy itthon vagyok.-mosolyogtam, majd adtam egy búcsú csókot Louis szájára és elindultam. Miközben újra London utcáit érezhettem a talpam alatt, azon gondolkoztam, hogy vajon melyik nap leszek a címlapon "Louis Tomlinsonnak barátnője van?" címmel. Miközben ezen agyaltam meg is érkeztem anyához. 3 kopogás után már nyílt is az ajtó.
-Jézusom hát te?-köszönt(?) anya.
-Én is örülök hogy látlak.-vágtam valami elég hülye fejet.
-Ne haragudj. Szia kicsim, csak meglepett hogy itt látlak.-magyarázkodott.
-Bemehetnénk?-kérdeztem egy mosoly kíséretében.
-Persze gyere menjünk be a nappaliba.-tolt be maga előtt. Leültünk a kanapéra, majd neki kezdtem a mesélésnek.....

-Köszönöm finom volt, de most már mennem kell.-köszöntem meg az ebédet amit anya főzött, majd két puszi és egy "szia"  után elindultam hazafelé.
-Megjöttem.-köszöntem mikor beléptem az előszobába. Választ nem kapva indultam el a nappali fele.-Hahó, van itthon valaki?-néztem körbe. Mivel lent senkit nem találtam, ezért először Louis szobájába nyitottam be, ahol Louis ült az ágyon laptoppal az ölében.
-Szia. Többiek?-kérdeztem mosolyogva, majd mellé huppanva nyomtam egy puszit az arcára.
-Niall elment kajálni, Zayn Perrie-nél van, Liam kivitte Danit a reptérre, Harry meg egy csajjal találkozik.-mesélte el az eseményeket.
-De nem úgy volt hogy ma csinálunk valamit mindannyian?-ráncoltam össze a szemöldököm.
-De csak Daninek előbb kellet elmennie.-húzta el a száját Lou.
-Értem. Mit is mondtál? Harry egy csajjal találkozik?-eszméltem fel a nemrég hallott mondatra.
-Aha. Már egy ideje találkozgatnak.-bólogatott Louis, majd lerakta a laptopot és teljes testével felém fordult.
-És találkoztatok már vele? Hogy néz ki? Normális?Hogy hívják?-halmoztam el Lout a kérdéseimmel.
-Igen, találkoztunk már vele. Szőke haja, és normális alakja van. Nekem nem szimpi. Care-nek hívják.-válaszolt szép sorjában a kérdéseimre.
-Hogy érted hogy nem szimpi?-kérdeztem
-Nem tudom, nekem nem az.-vont vállat.
-Okés. Én mikor találkozhatok vele?-mosolyogtam.
-Azt mondta, hogy  ma elhozza ide hogy te is megismerd.
-Jújj, de jó.-örültem. Hallottam, hogy autó állt meg a ház előtt, így felpattantam a ágyról, s mivel Louis szobájának az ablaka az utcára néz, így kinéztem ki jött meg. Egy nagy fekete Range Rover állt a garázsfeljárón s benne göndör hajú barátunk ült.
-Gyere Louis, megjöttek-vigyorogtam, mint a tejbe tök.
-Én lenem megyek ahhoz a libához.-jelentette ki.
-Na csak az én kedvemért.-könyörögtem.
-Legyen.-sóhajtott Lou.- De csak is kizárólag a te kedvedért.-kelt fel az ágyról.
-Köszönöm.-csókoltam meg, majd elindultunk lefelé. Leértünk s egyenesen a nappaliba indultunk, mivel onnét hallottuk a hangokat.
-Sziasztok.-köszöntem mosolyogva.
-Szia.-köszönt vissza Hazza.- Ti még asszem nem ismeritek egymást.-állt fel majd az ő mozdulatát követve a lány is.
-Szia, Emily vagyok Louis barátnője.-köszöntem kedvesen, majd kezemet felé nyújtottam.
-Louis barátnője??-kérdezte lekezelően.-Nem is tudtam hogy barátnőd van Lou.-nyávogott. Na jó ez a csaj kezd unszimpatikussá válni.
-Most már tudod, és elvárom, hogy normális hangnemben beszélj vele.-válaszolt Louis.
-Haver!-szólt rá Harry Louisra, amit hirtelen nem tudtam hova tenni.
-Most mi van?-értetlenkedett Louis.
-Ahogy te elvárod, hogy Care normálisan beszéljen Emily-vel, úgy én is elvárom hogy te normálisan beszélj vele.
-Ez most komoly?-rázta a fejét Lou, majd fogta magát és felrohant a szobájába. Rögtön utána rohantam, de az ajtó zárva volt és hiába kértem nem nyitotta ki. Vissza mentem Harryékhez.
-Ide figyelj Harry, rohadtul nem érdekel, hogy ki a barátnőd és ki nem, de az, hogy a legjobb haverod helyett egy csajt választasz, akit nem régóta ismersz, ez azért már sok...
-1 semmi közöd hozzá, hogy ki a barátnőm, 2 nem választottam kettejük között Louis volt az aki megsértődött.-állt fel Harry a kanapéról, majd a végére szinte már kiabált.
-Tudod mekkorát csalódtam most benned? A legjobb haverodat űzted most el magad mellől.-mondtam ki az utolsó mondataimat, majd felvonultam a szobámba.

**1 héttel később**

A helyzet Harry és Louis között nem változott, sőt most már Harry az összes sráccal összeveszett Care miatt, ugyanis egyik fiúnak sem szimpi. És nemsokára itt van a turné ahol nem lenne valami jó ha össze vannak veszve.
-Én beszélek a lökött fejével.-keltem fel a kanapéról, ahol a srácokkal (kivéve Harryt), TV-t néztünk.
-Ahogy érzed. De nem hiszem hogy sikerül.-mondta Zayn, mire a többiek egyetértő bólogatásba kezdtek.
-Egy próbát megér.-vontam vállat, majd elindultam Hazza szobája felé. Kopogtam az ajtón, de válasz nem érkezett. Ezzel nem sokat törődve nyitottam be Harry szobájába.
-Mondtam, hogy....-fordult hátra de mondatát nem fejezte be.-Ja te vagy.-hajtotta le a fejét. Itt valami nagyon nem stimmel.
-Mi baj van?-sóhajtottam, majd mellé lépve kivettem a kezéből a telefonját amivel babrált.
-Semmi, csak...igazad volt.-nézett rám smaragd zöld szemeivel. Tudtam mire érti, hogy igazam van.
-Most mondjam azt, hogy én meg mondtam?-húztam féloldalas mosolyra a számat.
-Nem kell.-mosolygott most már ő is.- Szakítottam Care-rel.-jelentette ki, és mint ha megkönnyebbült volna.
-Jó döntés volt hidd el.-simítottam végig a hátán.
-Tudom és köszönöm.-ölelt meg.
-Nagyon szívesen.-öleltem vissza.
-Most pedig lemegyek és bocsánatot kérek a többiektől.-engedett el majd elindult lefelé én pedig utána...