~7.rész

Hellobello!:)) Először is szeretném megköszönni a fejlécet Zoellának:)) És itt van a 7. rész, kicsit összecsapottabb lett, de remélem azért tetszeni fog.:)) Ebben a részben besegített egyik legjobb barátnőm, akit a hétvégén boldogítok:)) Jó olvasást.:)) Puszaa.:))
By.: Hayley.xx




Mindegy is. Megbeszéltem Willel, hogy ma este átmegyek hozzá, de úgy döntöttem, hogy korábban megyek és össze ütök valami vacsi féleséget. Felléptem twitterre, youtube-ra és minden más helyre ahol szoktam lenni, majd hamar elérkezett a 7 óra így elkezdtem készülődni. Vettem egy jó meleg fürdőt, majd hajamat csak kiengedtem tettem fel egy kis sminket, majd felvettem fehér egybe ruhámat.

20 perc séta után már Will házánál voltam. Előkerestem a kulcsot majd gyors a zárba dugtam és kinyitottam az ajtót. Táskámat az előszobában leraktam, majd a konyhába érve elővettem egy tálat és elkezdtem főzni. Az úton eldöntöttem, hogy lasagne-t csinálok.  Az asztal már meg volt terítve, amikor nyílt a bejárati ajtó. A lasagne-t gyors az asztalra raktam. Kimentem az előszobába hogy üdvözöljem barátomat, de amint megláttam nem volt kedvem oda menni, hisz Will csont részeg volt.
-Will te részeg vagy-mondtam ki a nyilvánvalót.
-Te meg mi a francról beszélsz? Dehogy vagyok részeg.-dölöngéllt jobbra balra.
-Will, nekem is van szemem és látok is vele képzeld.
-Igen, ittam egy keveset. Na és akkor mi van? Nem vagy az anyám hogy megmond miből mennyit igyak.-leheletéből éreztem a pia szagát amitől elundorodtam.
-De már a barátnőd se.-mondtam majd elakartam indulni, de a karomnál fogva vissza rántott így a falnak estem ami iszonyatosan fájt.
-Nem mész te sehova.-ordított rám, majd még jobban a falnak nyomott. Vártam a folytatást, miszerint megüt, és nem is kellett sokat várnom már csattant is az első pofon, amit követett még egypár. Amikor újra emelte a kezét gyors kibújtam fogságából, majd táskámat felkapva, futottam az utcán. Nem tudtam mit csináljak mert ha haza megyek oda úgy is utánam jön, és ekkor ugrott be az SMS, amit kaptam és magam sem tudom miért de a helyszínre futottam. "Szerencsémre" elkezdett esni az eső így mire a kis házhoz értem csurom víz voltam. Bekopogtam az ajtón, majd pár perc után egy kócos barna frizurát pillantottam meg amit bárhol megismerek.
-Louis!-bújtam oda hozzá ezzel őt is összevizezve.
-Emily. Gyere beljebb.-húzott be a nappaliba, majd leültetett a kanapéra, majd betakart egy pokróccal és hozott nekem forrócsokit. Régen is mindig azt ittunk mikor valami történt.
-Mi történt? Akarsz róla beszélni?-tette fel szép sorjában a kérdéseket Loui.
Aprót bólintottam majd elmeséltem neki az egészet. Louis átölelt, majd a karjaiban aludtam el.


Reggel egy szál pólóban és a tegnapi fehérneműmben ébredtem. Kikeltem az ágyból majd lementem a földszintre be egyenesen a konyhába, ahol Louis már a reggelit tálalta.
-Jó reggelt.-köszönt mosolyogva.
-Neked is.-mosolyogtam én is.
Leültünk az asztalhoz majd nekiláttunk, hogy eltüntessük a rántottát. Ez hamar meg is történt, majd Louissal bementünk TV-t nézni közben megbeszéltük, hogy ma elmegyünk valahova ebédelni.
-Louis az ebéd előtt nekem haza kéne mennem.-néztem rá a mellettem ülő fiúra.
-Okés akkor először elmegyünk hozzád, átöltözöl, és indulhatunk is ebédelni.-közölte a haditervet.
-Benne vagyok.-mondtam majd felrohantam az emeletre, és felvettem a most már száraz ruhámat.
-Indulhatunk!- jöttem le a lépcsőn. Beszálltunk a kocsiba, majd pár perccel később, már a ház ajtaját nyitottam ki. Felmentem a szobámba, ledobáltam a ruhámat és a fehérneműmet, majd egy új fehérnemű készlettel lépkedtem be a fürdőbe. Gyors tusolás után már a melltartómban és a bugyimba lépkedtem be a szobába. Előkerestem egy kényelmes ruhát és gyors magamra kaptam.

-Kész is vagyok!-futottam le a lépcsőn.
-Okés 2 perc és mehetünk, csak elintézek még valamit.-mondta majd eltűnt. Ahogy elment Louis kopogtak az ajtón. Oda ugráltam az ajtóhoz mint egy kis gyerek,majd a kilincset lenyomva fedtem fel az ajtó mögött álló emberkét. Aki nem volt más mint Will.
-Te meg mit keresel itt?-fogadtam nem épp kedvesen.
-Én csak azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek. - villantott kiskutya szemeket. - Kérlek, nem fordul elő többet.
-Jaj, hogy én hányszor hallottam már ezt...- ingattam  fejemet csalódottan
-Még egyszer sem.-erősködött.
-Will, amit tegnap mondtam azt úgy is gondoltam. Már nem vagyok a barátnőd.-mondtam majd becsaptam az orra előtt az ajtót.
-Mehetünk?-jött ki a fürdőből Louis.
-Igen.-sóhajtottam.
-Történt valami amíg nem voltam?-kérdezte a szemembe nézve. Istenem azok a szemek...
-Nem-próbáltam meggyőző lenni, és sarkon fordulva ajtót akartam nyitni, mikor Louis megfogta a kezem, pont ott ahol Will szorította meg, ezért felszisszentem. Louis a pillantását a kezemre vezette, amin most egy szép zöldes, lilás folt díszelgett.
-Mi történt? Ki csinálta ezt?- húzta fel a szemöldökét, s jobban kezdte vizsgálni az ujjnyomokat. Nem reagáltam rá semmit.
-Will volt az, igaz?-kérdezett  újra. Aprót bólintottam.
-Máskor is bántott már?
-Nem tök mindegy?-kérdeztem vissza idegesen.
-Nem. Szóval?
-Igen.-válaszoltam.
-Gyere megyünk a rendőrségre.-mondta majd elindult az ajtó felé.
-Mi? De hogy is.- rántottam csuklójánál fogva.
-De, Emily ő bántott téged.
-Louis, légyszi inkább menjünk ebédelni. Oké?-néztem kék íriszeibe.
-Rendben.-bólintott. Gyalog indultunk útnak. Egy közeli étterembe mentünk majd miután jól laktunk elmentünk sétálni.
-És nem akarsz haza jönni?-kérdezte meg Louis félve miután már vagy egy órája sétáltunk.
-Talán. Nem tudom.-vallottam be.-És te mikor mész?-kérdeztem ezúttal én.
-Még nem tudom. Reméltem hogy te is jössz velem.-hajtotta le a fejét. Nagyot sóhajtottam. Séta közben végig Louis mondatán járt az agyam.
-Louis.-álltam meg egy helyben.
-Igen?-fordult vissza hozzám.
-Haza megyek veled.
-Komolyan?-csillant fel a szeme.
-Igen.-mosolyogtam.
-Ez szuper!-pörgetett meg a levegőben örömében.
-De Louis, nagy baj lenne ha még egy kicsit maradnánk?-kérdeztem meg.
-Nem, dehogy.-rázta meg a fejét.
-Köszönöm.-hálálkodtam.
-Ez esetben, lenne kedved eljönni velem este valahova?-kérdezte.
-Persze.-mosolyogtam. Elindultunk hazafelé. Az ajtóban elköszönt majd megmondta hogy este 9-re jön értem. 5 óra volt, azaz volt még 4 órám. Felmentem twitterre, facebook-ra, zenét hallgattam, és elég gyorsan eltelt az idő. Elmentem a fürdőbe vettem egy frissítő zuhanyt, hajat mostam, majd egy szál törölközőben lépkedtem át a szobámba. Előkerestem egyik kedvenc ruhámat és a hozzá illő magassarkúmat.  Szememet a ruhámhoz illően festettem ki. Pár kiegészítővel egészítettem ki ruhámat, majd teljes felszereltségemben indultam ajtót nyitni, ugyanis kopogtak.

-Szia. Azt a de csinos vagy.-köszönt Louis, amire  rögtön elpirultam.
-Szia, és köszönöm.-mosolyogtam.
-Indulhatunk?-kérdezte.
-Igen.-zártam be magunk mögött az ajtót. Majd beszálltunk a taxiba amit -gondolom-, Louis hívott.
-Most viszont csukd be a szemed.-mondta Louis majd miután engedelmeskedtem, bekötötte valami kendővel.
-Ez minek?-kérdeztem.
-Ne lásd hova megyünk.-válaszolt és biztos vagyok hogy a vállát is megrántotta.
Kis idő után a kocsi megállt, majd az ajtó kinyílt mellettem, majd két segítő kezet éreztem meg a sajátjaimon. Nem lehet valami jó vaknak lenni. Ezt most tapasztaltam.
-Louis el fogok esni.-jajgattam.
-Nem fogsz. Foglak.-nyugtatgatott. Egy darabig a levegőn sétáltunk, majd -gondolom- liftbe szálltunk.
-Meg is jöttünk.-éreztem meg újra a friss levegőt az arcomon.
-Még tartsd csukva a szemed.-mondta majd levette a szememről a kendőt. Egy-két lépést még léptetett előre, majd megszólalt:
-Kinyithatod.- így is tettem. Fent voltunk az Eiffel torony tetején, ahonnan az egész várost
belehetett látni.
-Louis ez...ez-dadogtam össze vissza.
-Tetszik?-kérdezte.
-Hogy tetszik e? Ez gyönyörű.-olvadoztam.
-Én, olvastam a leveled.-nézett rám. Na ez most így elég ciki. Persze azért kapta, hogy olvassa el, de nem gondoltam, hogy találkozni fogunk. Nem válaszoltam semmit, csak lehajtottam a fejem.
-Leszel a barátnőm?-mi van?